Home Jó tudni! Szilárd biomassza Brikett

Termék kategóriák

Nyelv választó

English Croatian Czech German Italian Polish Romanian Russian Hebrew Serbian Slovak Slovenian Ukrainian Hungarian

ÚJ TERMÉKÜNK!

Akik itt vannak!

Oldalainkat 36 vendég böngészi
Brikett PDF Nyomtatás E-mail

Melléktermékek előkészítése tüzelésre: aprítás, brikettálás

Bevezetés: A gazdaságban keletkező melléktermékek a betakarítás és betárolás után nem tüzelhetők el közvetlenül, hanem még különböző előkészítő műveleteket igényelnek. Ezeknek többféle változatuk létezik:

a)Elő feldolgozás nélküli kiszolgálás


Azoknál a tüzelőberendezéseknél alkalmazzák, amelyek tűzterében a mezőgazdasági melléktermékek a betakarítás utáni állapotban elégethetők.

b)Előaprítás


A rövid szecskával üzemelő berendezéseket rendszerint aprító-szecskázó gépekkel is felszerelik, melyek a kívánt méretűre darabolják az alapanyagot, és azt az előtárolóba juttatják. A szálas anyagot a szecskázni képes aprítók kiszolgálásához felhasználhatók a bálabontó adagoló gépek. Ezek közvetlenül az aprítóberendezésbe juttatják az elődarabolt kukoricaszárat vagy szalmát. A csak előaprított anyagot fogadó tüzelőberendezések melletti szecskázók elé bálabontó-aprító gépek állíthatók. Ezekkel a szükséges méretűre előaprítható a kis-, vagy nagybálás tüzelőanyag.

c)Aprítás, keverés


A szecskázott melléktermékeket igénylő, aprító nélkül épült tüzelőberendezések kiszol-gálására 4-5 cm méretű szecskát előállító szecskázók és zúzók használhatók.

Az aprított melléktermékekkel üzemelő tüzelőberendezésekhez szükségesnek látszik olyan univerzális tüzelőanyag-fogadó gépsor kialakítása, amely nemcsak a szántóföldi melléktermékeket képes fogadni, hanem a szőlő és gyümölcsfanyesedék, vágástéri hulladék (gallyak, fűrészpor) fogadását, szükség esetén aprítását is megoldja. A tüzelőanyag nedvességtartalmának beállításához, ill. a tüzelőanyag homogenitásának biztosításához szükség lehet az előtárolóba kerülő melléktermékek és egyéb, főleg ipari, papíripari, faipari, stb. hulladék-anyagok összekeverésére a tüzelő előtt. Pl. az őszi időszakban a nagy nedvességtartalmú kukoricaszár tüzelése esetén szükséges pl. gabonaszalma, fahulladék bekeverésével javítani a tüzelőanyag minőségét.

d)Brikettálás

A mező- és erdőgazdasági melléktermékek hagyományos tüzelőberendezésben való elégetéséhez az egyik lehetőség az anyag tömörítése. Ezt nevezzük a gyakorlatban brikettálásnak vagy pelletálásnak. Brikettnek az 50 mm vagy ennél nagyobb átmérőjű tömörített anyagokat nevezzük, melyeket mező- és erdőgazdasági melléktermékekből állítottak elő. Brikettet dugattyús vagy csigás préseken gyártanak. Pelletnek a körcellás, görgős préseken előállított, 3-25 mm átmérőjű tömörítvényeket nevezzük, mely a takarmányliszt üzemek létesítésénél vált széles körben ismertté. A tüzelésre szánt nagyobb tömörségű, 10-25 mm átmérőjű pelletet „tűzipelletnek” nevezzük. A tüzelésre alkalmas biobrikett vagy tűzipellet legfőbb jellemzője a nagy sűrűség, tömörség (1-1,3 g/cm3), melyet 800 bar-nál nagyobb nyomással lehet elérni, emellett a nedvességtartalma 10-12% körül mozog. A biobrikettet rendszerint kötőanyag nélkül készítik. Gyakran célszerű a különböző melléktermékek össze-, ill. bekeverése. Pl. a fűrészpornak, fenyőfakéregnek, viasznak az adalékanyagkénti hozzáadása a szalmához javítja a biobrikett szilárdságát, de lehet az adalékanyagnak kondicionáló (nedvességtartalom beállító) szerepe is. A különböző melléktermékek nedvességtartalma és tömöríthetősége igen változó, de az előállítás során a végtermék (vagyis a biobrikett vagy a tűzipellet) 1-1,3 g/cm3 tömörségű, és maximum 12%-os nedvességtartalmú lesz. E két tulajdonság az, amely igen kedvező tüzeléstechnikai jellemzőket biztosít a brikettált melléktermékeknek. Emellett a biobrikett csak éghető (tehát meddő nélküli) anyagokat tartalmaz. Gyártásához elsősorban a 20% nedvességtartalom alatti termékek jöhetnek számításba.

Brikettálásra ajánlott, mezőgazdasági üzemben keletkező melléktermékek: a kalászosok szalmája
a repce és a szójaszalma
kukoricaszár
egyéb hulladék szalmaféleségek.
Az ipari feldolgozás során keletkező anyagok: nád, len, kender pozdorja rizshéj és napraforgóhéj.
Erdészeti és faipari melléktermékek: fűrészpor, csiszolatpor faforgács, fahulladék fakéreg.

Magyarországon a biobrikett-gyártásra igénybe vehető szalma mennyisége mintegy 1 millió tonnára becsülhető anélkül, hogy a szalma hagyományos felhasználási területein (állattartás, talajerő-visszapótlás, stb.) hiány keletkezne. A kukoricaszárból is jó minőségű biobrikett készíthető, de hátránya a 30-50%-os nedvességtartalom miatt az alapanyag-előkészítés energiaigénye, és az ezzel járó költségráfordítás. Az ipari alapanyag (tehát a fűrészpor, faforgács, fakéreg, nád, len, kender pozdorja), valamint a feldolgozó üzemek melléktermékei általában helyben rendelkezésre áll, és ezért a helyszínen brikettálható.

A brikettálás műszaki megvalósítása:

A brikettálási eljárások során a présben 800 kg/cm3 feletti nyomás és az emiatt kialakuló 80-150 oC hőmérséklet hatására jön létre az apríték részecskék (teljesen még ma sem ismert folyamatok eredményeképpen lejátszódó) összetapadása. Ezt követően megjelenik a gépből kijövő, 60-80 oC-os brikett, mely természetes úton hűl le. A melléktermékek éppen a különböző fizikai tulajdonságaik (pl. apríték nagysága, sűrűség, térfogatsúly, súrlódási tényező, stb.) és anyagösszetételük (rost, cellulóz) miatt a brikettálás során eltérő módon viselkednek. A brikettprések funkcionális szerkezeteit a gyártók természetesen ezen paraméterek birtokában gyártják. Ezek legfontosabb részei: présfej, illetve a tömörítést végző szerkezeti elemek (csiga, görgő vagy dugattyú), illetve a préshüvely. Fontos a préshüvely kialakítása, illetve a brikettálandó anyag nedvességtartalma a szükséges tapadás kialakításához.
Anyag: majdnem bármilyen anyag; tulajdonságaitól függően
a)fa hulladékok: keményfa vagy puhafa pl.: forgácshulladék, fűrészpor, apríték, csiszolási por, furnér, dobozáru, stb
Célszerűen a fűrészpor és a csiszolópor más anyagokkal összekeverve.
b)faanyagok: pl. forgácslemez, rétegelt lemez, MDF, multiplex, OSB… megjegyzés: az MDF-et nem könnyű préselni Célszerű valamivel keverni.
c)Papírok, mérettől és minőségtől függően
d)Műanyagok, mérettől és minőségtől függően
e)Egyéb alapanyagok, pl. széna, szalma…

Nedvességtartalom: a maximális megengedett nedvességtartalom 18-20%, ennél több már komplikációkhoz vezethet, pl. eltömődés a préscsatornában ill. a fogóban. A brikett szétesik.

A brikett minősége: az anyagtól, annak sajátosságaitól és a brikett átmérőjétől függ. A minőségváltozás oka lehet például a nedvesség, a gyanta, olaj, stb…

Érvek a brikett mellett:
Természetesen elsősorban azoknak éri meg brikettállással foglalkozni, akiknek adott az alapanyag illetve alacsony bekerülési költséggel tudnak számolni.
Azért érdemes leginkább szót emelni a brikettálás mellet, mivel sok helyen az alapanyag hasznosítása nem, vagy csak részben megoldott. Legjobb esetben helyben felhasználják fűtésre, de akad olyan példa is, amikor nem hogy hasznunk lenne belőle, de az esetleges elszállításával növekednek üzemelési költségeink.
Brikettálássa kötőanyag nélkül olyan biobrikett készíthetünk, mely akár ipari biobrikett, illetve kandalló biobrikett formájában rendkívül kedvező áron piacra vihető. Így az eddig felesleges és olykor költségeket indukáló alapanyagunkból, értékes, piacképes, környezetbarát fűtőanyagot állíthatunk elő.
A biobrikett előnyei a fához képest:
Biobrikett vásárlása esetén kb. feleannyi mennyiség szükséges a tűzifához viszonyítva, mert a biobrikett nagy nyomás alatt készül, emiatt a sűrűsége, tömörsége jelentősen nagyobb, mint a tűzifáé. Így fűtési költségeink jelentősen csökkenthetők.
Biobrikett vásárlása esetén nem vásárolja meg a vizet is, mint a tűzifánál. A ndeves tűzifa, mivel nagyobb a súlya, így az ára is magasabb, és ami ennél is fontosabb, az égés hatékonyságát jelentősen csökkenti. A vizes tűzifánál az égés során képződő energia jelentős része a víz elpárologtatására fordítódik, nem pedig helységeink hőmérsékletének növelésére, ezáltal romlik a fűtés hatásfoka. A biobrikett minimális mennyiségű vizet tartalmaz, így a vele való tüzeléskor a teljes hőmennyiség helységeink fűtésére fordítható. A tűzifával ellentétben a biobrikett hosszabb ideig ég, izzik, továbbá égetésekor sokkal kevesebbet kell elhasználni.
A biobrikett elégetése után kb 1% hamu marad vissza, szemben a tűzifa 5-20%-os hamumennyiségével.

A biobrikett előnyei a szénhez képest:
Biobrikett elégetése esetén nem képződik nagy mennyiségű, semmire sem használható salak az égés után, mivel csak kb. 1% hamu marad vissza, ezzel szemben a szén akár 30% salakmennyiséget is adhat.
A biobrikett energiatartalma megegyezik a barnakőszénével!
A biobrikett begyújtása sokkal egyszerűbb és gyorsabb, mint a szénféleségeknek.

 

 

Az Ön véleménye

Értékelje új weblapunkat!
 

Itt talál meg bennünket!

Ügyintézési idő

Hétfő

8.00 - 16.00

Kedd

8.00 - 16.00

Szerda

8.00 - 16.00

Csütörtök

8.00 - 16.00

Péntek

8.00 - 16.00


Kérjük, ha ettől eltérő időpont felel meg önnek, egyeztessen kollégánkkal!

Tisztelt Látogató!

Weboldalunkon négy fő üzletágunk és azoknak termékeit, hozzájuk tartozó szolgáltatásainkat találja meg. Amennyiben weboldalunkon hibát észlel, kérem jelezze elérhetőségeinken. Köszönjük.

Kellemes időtöltést kívánunk!
Tisztelettel

Kretzer 2002 Kft.
Általános információk
Bezárom